• Végtelen• Idő nélküli• Forma nélküli• Feltétel nélküli
ugyanannak az ismeretlen valóságnak különböző megnyilvánulásai.
A velük való gyakorlás felszabadít a megtanult rendszerek, a korlátozottság érzése, a koncepciók és az elvárások fogságából, és rámutat arra, hogy végtelen lehetőséged van MINDENNEK A MEGTAPASZTALÁSÁRA. Közben tükröt tart a saját magad által felépített személyiségképednek, és a felismerés hatására ez magától feloldódik.
Végtelen
A végtelen minden lehetőség megnyilvánulásának teret adó határtalan jelenlét.
Viszonyítás nélküli, középpont nélküli teljesség.
Fent és lent, jobbra és balra, kezdet és vég nélküli.
Az örökkévalóság lehetőségeinek végtelen áradata, amely soha nem zárható le és nem rögzíthető egyetlen formában sem.
Jelenlévő, meghatározhatatlan, forma nélküli, feltétel nélküli és idő nélküli határtalan megnyilvánulás.
Az, ami végtelen formákon, megnyilvánulásokon és kifejeződéseken keresztül válik felismerhetővé és tapasztalhatóvá.
Értelmezés nélküli, ismeretlen valóság.
Idő nélküli
Az idő nélküli túlmutat a múlton és a jövőn, ezért nem képes a megragadott idő kifejezésére. Az, ami nem a múltban kezdődött és nem a jövőben ér véget.
A pillanat fényeként felvillanva kelti az idő illúzióját, létrehozva a mozgás és a folyamat játékát.
Minden végtelen lehetőség egyszerre van jelen, és feltétel nélkül teszi láthatóvá megnyilvánulásait, anélkül hogy meghatározná a hogyan, a mikor vagy a miért megjelenését.
Mivel nincs idő, már minden megnyilvánulás jelen van egyszerre a forma nélküli lehetőségben, végtelen formaként.
Forma nélküli
Nem határozza meg magát egyetlen formaként, mert ezzel kizárná az összes többi forma megnyilvánulását.
Nem lehet rámutatni és nem lehet véglegesíteni, mégis látható, felismerhető és jelen van.
A forma nélküli, amely végtelen formát öltve válik tapasztalhatóvá.
Túl a testen, a gondolatokon és a történeteken.
Az, ami minden forma előtt létezik – és minden forma után is megmarad.
Feltétel nélküli
A feltétel nélküli semmihez nem kötődik. Még önmaga meghatározása sem jelenik meg. Szabadon működik.
Minden irány megengedett, minden forma egy lehetőség, és a figyelem iránya határozza meg a megnyilvánulás kifejeződését.
Ezért a végtelen lehetőségek formáin keresztül tisztán áramlik mindenben és mindennel: kötetlen és kötött egyszerre, formát ölt, miközben formátlan marad, végtelenként áramlik a végesben, és időt formál az idő nélküliségből.
Jelenlét, ami nem kér semmit és mégis mindent magában foglal.
HORVÁTH MÓNIKA
